Társasági adókedvezmények

Beruházási adókedvezmény:
Az év utolsó napján kis-vagy középvállalkozásoknak minősülő adózót külön adóalap-kedvezmény illeti meg, amely szerint az adóalap megállapítása során csökkentheti az adózás előtti eredményét  - egyebek között - a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz (így a cégautó) üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével is.
A kedvezmény további feltétele, hogy az adózó valamennyi tagja  (részvényese, üzletrész-tulajdonosa)  az adóév egészében kizárólag magánszemély legyen.

A kedvezmény alapjául az adóévi beruházási érték, vagyis az adóévben beruházásként elszámolt összeg szolgál, s a kedvezmény igénybevételének nem feltétele a beruházás üzembe helyezése.
Feltétel viszont, hogy a beszerzési kidadás korábban még használatba nem vett (azaz új), a műszaki berendezések, gépek, járművek között nyilvántartásba veendő tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében merüljön fel.

A számviteli törvény szerint beruházásnak számít a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használtaba vételig végzett tevékenység  (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hitel-igénybevételt, a biztosítást is).

Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének növelését eredményező tevékenység is.

Nem lehet alkalmazni a kedvezményt a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz  (péládul csereautó) bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott cégautóra az adózó igénybe vette az adóalap-kedvezményt.
A szállítási tevékenységet végző adózó a nemzetközi szállítási tevékenységhez használt tárgyi eszközre nem veheti igénybe a kedvezményt.

A cégautó akkor sorolható a műszaki berendezések, gépek, járművek közé, ha közvetlenül szolgálja a vállalkozó tevékenységét, vagyis ha tevékenységi profilt meghatározó eszköz. Ez akkor áll fenn, ha a cégautó a tevékenység tárgyául szolgál, vagy a tevékenység folytatásához szorosan kapcsolódik, és a vállalkozás azt rendszeresen, nemcsak alkalomadtán használja a tevékenységéhez, továbbá ha a végzett tevékenység a jármű használata nélkül nem folytatható a szokásos módon.

Ha az adózó az bevallásban nem, vagy nem teljes összegben  vette igénybe az adóalap-kedvezményt, annak összegét önellenőrzés keretében nem jogosult igénybe venni, illetve megemelni. Természetesen az adózó jogosult az önellenőrzésre, ha az adóalap-kedvezmény összegének meghatározásakor olyan beruházást, illetve szellemi terméket vett figyelembe, amely alapján nem vehette volna igénybe a kedvezményt. Ennek elsősorban azért van jelentősége, mert meghatározott feltételek esetén az adózónak az igénybe vett adóalap-kedvezmény összegének kétszeresével meg kell emelnie adózás előtti eredményét.

Az adóalap-kedvezmény összege nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál
Vagyis, ha az adózás előtti eredmény veszteség, akkor az adóalap-kedvezmény nem vehető igénybe.
Ha a beruházás elsősorban nem mezőgazdasági termelést szolgál, az adózó választhat, hogy a kedvezmény

• az adóévben igénybe vett csekély összegű  (de minimis)  támogatásnak minősüljön-e

• vagy a kis és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásnak számítson-e.

Az adózó a a tárgyévi adóbevallásban csak olyan kedvezményt érvényesíthet, hogy annak támogatástartalma az igénybe vett más, a társaságiadó törvény által az e korlátozás alá eső körbe sorolt adóalap-csökkentő kedvezmények támogatástartalmával és az adókedvezmények összegével, továbbá az adórendszeren kívüli (uniós vagy egyéb forrásból pályázat útján nyert vagy más módon kapott) támogatásokkal együtt se haladja meg az irányadó közösségi rendeletben meghatározott összegkorlátot, illetve mértéket.

A beruházási adóalap-kedvezmény adótartalma:

• az adóalap-csökkentő összeg 19%-a, ha az adózó nem alkalmazza a 10%-os adókulcsot, illetve ha alkalmazza, de a kedvezményt nem tekinti csekély összegű támogatásnak.
• más, adóalapot csökkentő de minimis kedvezménnyel együtt  (kivéve a leghátrányosabb térségekben egy összegben elszámolt értékcsökkenést) 50 millió forintig 10%, a felett 19%, ha az adózó a sávos adókulcsot alkalmazza, és de  minimis támogatásnak tekinti a kedvezményt.
  

Az adózónak az adóalap-kedvezmény kétszeresével meg kell növelnie az adózás előtti eredményét, ha:

• a kedvezmény alapjául szolgáló beruházást az adóalap-kedvezmény igénybevételét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyezi üzembe  (ekkor az adóalap-kedvezmény kétszeresével megemeli az adózás előtti eredményt, de nem kell megemelni az adózás előtti eredményt, ha az adózó azért nem helyezi üzembe a beruházást, mert a kedvezmény alapjául szolgálól beruházás, illetve például az annak üzembe helyezése elháríthatatlan külső ok miatt megrongálódás következtében marad el)
• a beruházást az adóalap-kedvezmény igánybevételét követő negyedik adóév végéig üzembe helyezi, de nem a műszaki berendezések, gépek , járművevk között, hanem az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között szerepelteti  (ekkor az adózás előtti eredményt az eszköz üzembe helyezésének adóévétől készített bevallásban kell növelni
  
• a tárgyi eszközt az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé vagy a forgóeszközök közé sorolja át,  (ekkor az átsorolás adóévéről készített bevallásban kell növelni az adózás előtti eredményt, de nem kell, ha a forgóeszközök közé átsorolás oka a tárgyi eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódása vagy jótállási időn belüli eszközcsere)
  
• az adóalap-kedvezmény alapjául szolgáló beruházást, vagy az ilyen beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegeníti  (ekkor az elidegenítés adóévéről szóló bevallásban kell az adóalapot növelni, ez esetben a természetbeni juttatásként történő átadás, az értékesítés, az apportálás és a térítés nélküli átadás minősül elidegenítésnek, valamint az, ha az adózó a pénzügyi lízing keretében vagy részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt  -a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása következtében - visszaadja.)
  
  

Ha a vállalkozás az adóalapkedvezmény igénybevételének adóévét követő négy adóéven belül átalakul, az adóalap-növelési kötelezettség - jogutódra egyébként irányadó szabályok szerint- arra a jogutódra vonatkozik, amely az eszközt az átalakulási vagyonmérleg  (az azt támasztó vagyonleltár) alapján átvette.

Az adózó jogutód nélküli megszűnése esetén (ideértve a társaságiadó-törvény hatálya alóli kikerülés esetét is) az utolsó adóévben az adóalap megállapításakor az adózás előtti eredményt növeli az utolsó adóévbében vagy az azt megelőző négy adóévben igénybe vett adóalap-kedvezmény azon részének kétszerese, amellyel korábban  (például egyéb gépek, berendezések, felszerelések közé történő átsorolás miatt) nem növelte az adózás előtti eredményt.

Ha az adózó az adóévet követő adóévre átjelentkezik az eve hatálya alá, főszabály szerint -mivel jogutód nélkül megszűntnek minősül- rá is vontakozik az adózás előtti eredmény növelésének kötelezettsége.
Dönthet azonban úgy is, hogy záró adóbevallásában nem növeli meg az adózás előtti eredményt, viszont ha utóbb evaalanyként nem teljesíti a kedvezmény feltételeit, akkor az eva mellett a társasági adót is meg kell fizetnie az igénybe vett kedvezmény kétszerese után.


Fejlesztési tartalék kedvezménye:
A társasági adóalanyok a fejlesztési tartalék lekötésének adóévét követő négy adóévben tervezett beruházásaik révén üzembe helyezendő tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenést részben vagy egészben még a beruházás megkezdése előtt elszámolhatják adóalapjuk terhére, csökkentve adózás előtti eredményüket.

Az adózó a lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeggel, legfeljebb azonban az adóévi  adózás előtti nyereség 50%-val és adóévenként legfeljebb 500 millió forintig jogosult a képzés adóévének adózás előtti eredményét csökkenteni.

A lekötött tartalék csak az adótörvényben meghatározott beruházásra oldható fel. Mivel a beruházás számviteli fogalma magában foglalja a felújítást is, felújításra is képezhető fejlesztési tartalék.
Beruházásnak minősül egyebek között a cégautó beszerzése a lízingbevevőnél, akkor is, ha azt pénzügyi lízing keretében a lízingbeadó szerezte be a lízingbevevőnek.

Az adózó a fejlesztési tartalékot nem használhatja fel nem pénzbeni vagyoni hozzájárulásként, térítés nélkül átvett eszközre, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenésének elszámolását a törvény kizárja, illetve feltételhez köti  (de műemlékre, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületre, építményre felhasználható).

A fejlesztési tartalék minden olyan beruházásra jogszerűen felhasználható, amely nem tartozik a törvényben meghatározott kivételek közé. Felhasználására a képzés szerinti adóév december 31.-ét  (naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózók esetén az adott adóéveik utolsó napját) követő  négy adóéven belül van mód.
Az adózó nyilvántartásaiból ki kell derülnie, hogy melyik beruházása melyik időpontban, milyen összegben, melyik adóévben képzett fejlesztési tartalékból, annak mekkora részéből valósult meg, mikor helyezte üzembe a beruházást, hogyan számolt el utána értékcsökkenést.

A fejlesztési tartalékból cégautó vásárlására fordított összeg  (ha a cégautót üzembe helyezték) nem számolható el értékcsökkenési leírásként, mert az adóalapnál elszámoltnak kell tekinteni. 
Ennek megfelelően az eszköz számított nyilvántartási értéke az üzembe helyezésének napján megegyezik az eszközre tekintettel felhasznált lekötött tartalékkal csökkentett bekerülési értékkel.
Ha a cégautót az adózó csak részben finanszírozta fejlesztési tartalékból, az üzembe helyezés napjától megkezdheti a maradék számított nyilvántartási érték csökkentését a törvény szerinti megengedett értékcsökkenési leírással  ( a bekerülési értékre vetített kulccsal számítva).

A társaságiadó-törvény elszámoltnak tekintett, illetve elszámolható értékcsökkenés nem érinti viszont a számviteli törvény szerinti értékcsökkenést, így annak a teljes bekerülési értékére (illetve a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékre) vetített összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt.

Ha az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő negyedik adóév végéig nem, vagy nem az adóévben elszámolt kedvezményezett beruházás értékének megfelelően oldja fel, akkor a kedvezmény igénybevételének adóévében érvényes adókulccsal  (2010-től 19%) köteles megállapítani a fejlesztési tartalékra jutó adót és azzal összefüggésben késedelmi pótlékot.
A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem kedvezményezett beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló határidő utolsó napjáig kell felszámítani.

Az adót és a  késedelmi pótlékot a feloldást követő 30 napon belül kell megfizetni, s a feloldás napját, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló határidőt követő első társasági-adóbevallásban kell bevallani.
E kötelezettségek a korábban társaságiadó-alany evaalanyra is vonatkoznak, ha evaalanyként nem teljesíti a fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó előírásokat. 

Kkv-adókedvezmény hitel kamata után: 
Mikró-, kis és középvállalkozások cégautó beszerzéséhez pénzügyi intézménytől megkötött hitelszerződés alapján (ideértve pénzügyi lízinget is ) alapján igénybe vett hitel kamata után adókedvezményt érvényesíthetnek.

Az adókedvezményre való jogszerzés szempontjából a hitelszerződés megkötésének időpontja az irányadó, vagyis az a lényeg, hogy az adózó a hitelszerződés adóéve utolsó napján mikor-, kis- vagy középvállalkozásnak minősüljön.

Ha az adózó a kedvezményre való jogszerzés (vagyis a hitelszerződés megkötsése) adóéve utolsó napján megfelelt a törvényben foglalt feltételeknek, akkor az adókedvezményt azon adóévekben is igénybe veheti, amelyeken már  nem minősül mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak.

Az adókedvezmény kizárólag a pénzügyi intézménytől (hitelintézettől vagy pénzügyi vállalkozástól) felvett hitel kamata alapján vehető igénybe, más gazdálkodótól kapott kölcsön, illetve kibocsátott kötvény kamatára még akkor sem, ha a kölcsön felvétele, a kötvény kibocsátása beruházási célt szolgált.

Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában érvényesíthető. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40%-a, de adóévenként legfeljebb 6 millió forint.
A kedvezmény további korlátja, hogy a számított  (társaságiadó-törvény szerinti 100 és 80% mértékű adókedvezményekre jogosultaknál a kedvezményekkel csökkentett) adóból annak 70%-ig érvényesíthető.

Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz szerepel a nyilvántartásában, illetve abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti  (nem módosított) szerződés szerint vissza kell fizetnie.
Ez azt jelenti, hogy a hitelhosszabbítás nem teszi lehetővé  -szerződésmódosítás esetén sem- az "adókedvezményes időszak" meghosszabbítását.

Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha:

• a hitelszerződés megkötésének évét követő négy naptári éven (nem adóéven) belül a cégautót nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,
• a cégautót üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő  három naptári évben  (nem adóévben) elidegeníti  (az adókevezmény esetében is a tárgyi eszköz értékesítése, apportálása, térítés nélküli átadása és természetbeni juttatásként történő átadása minősül elidegenítésnek).
  
•  

E kötelezettség az evaalanyt is terheli, ha ekként nem teljesíti a korábban társaságiadó-alanyként igénybe vett adókedvezmény feltételeit.


További speciális adókedvezmények pl:

• térségi kedvezmény: a társadalmi gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó adókedvezménye
• sportcélú tárgyieszközberuházás adókedvezménye
  
• szoftverfejlesztő alkalmazásra tekintettel elszámolt bérköltség 15%-nak megfelelő összegű adókedvezmény az adóévben és az azt követő három adóévben
  

A kedvezményes társaságiadó mérték:
A társasági adó kedvezményes kulcsa 500 millió ft-ig vehető igénybe, ez 10%-os adókulcs, afölött pedig 19% az adó mértéke.


Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai:
Az adózónak az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével.
Nem lehet adóelőleget bevallani arra a hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

Az adóelőleg:

• az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,
• az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.
  
  

Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni.
Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

Az adóelőleg 

• havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb  5 millió ft
• háromhavonta egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió ft.
  
• a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatban  a halászati ágazatba sorolt adózónál az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10%-a, a második negyedévében 20, a harmadik negyedévében 30, a negyedik negyedévében 40%-a esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió ft.
  
• a kettős könyvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie ( e rendelkezés nem vonatkozik arra, akinek árbevétele nem haladja meg a 100 millió ft-ot az adóévben).
  

A kedvezmények együttes érvényesítése:
A társaságiadó-törvény alapján főszabály szerint ugyanazon ténybeli alapon csak egy jogcímen érvényesíthető kedvezmény. Nem számít azonban ugyanazon  ténybeli alapnak, ha a kis- és középvállalkozás tárgyi eszköz, így pl. cégautó beszerzése esetén a beruházás, a fejlesztéstartalék-felhasználás és a beruházási hitel kamata alapján egyidejűleg érvényesít kedvezményt, és számol el a törvény szabályainak megfelelő értékcsökkenést.

 

 

Oldal: Okosságok
ADÓ KÖNYVELŐIRODA - © 2008 - 2024 - adokonyveloiroda.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat